Shogatsu (december 31.- január 1.- január 2.)

Japán újév. Szilveszterkor, amit Omisokanak hívnak, hajdina-tésztát fogyasztanak, ez a hosszú élet szimbóluma. Január 1. a hagyomány szerint az egész évet szimbolizálja, ezért nyugodt, családias légkört próbálnak teremteni, előtte kitakarítanak és aznap senki se dolgozik. A bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal a szobákat növényekkel, naranccsal kicsi papírrákokkal díszítik. Éjfélkor 108-szor megkonatják a harangokat, ezzel űzik el a buddhizmus 108 gonosz szellemét. Sokan mennek vendégségbe, az emberek jókívánságokat üzennek egymásnak, sok helyen látványosságok, parádék várják őket. Azt mondják, ha valaki az új év első két napján álmot lát, annak szerencséje lesz. Mindhárom nap hagyományos ételeket fogyasztanak.

Nanakusa (január 7.)

A hét gyóynövény napja.

Seijin no hi (január második hétfője)

A felnőttéválás napja. Azokat a fiatalokat ünneplik, akik az elmúlt évben töltötték be 20. életévüket, tehát nagykorúvá váltak. Ilyenkor az ünnepeltek tradicionlis ruhákba bújnak, fotózkodnak, a szentélyekbe mennek imádkozni. Este a fiatalok együtt buliznak.

Kenkoku kinen no hi (február 11.)

A nemzetalapítás napja.

Hinamatsuri (március 3.)

A lányok ünnepe. Ilyenkor az anyukák fekete-vörös, lépcsőzetes emelvényt készítenek, melyekre hierarchikus sorrendben pakolják ki a nemzedékek óta a családban öröklődő Hina bábukat, amik díszes kimonoba öltözött nemes embereket mintáznak és azok bútorait, kiegészítőit, ruháit. A családok átmennek egymáshoz megcsodálni egymás gyűjteményét. A másik dekoráció a barackvirág, ami a boldog házasság jelképe.

Setsubun (a holdnaptár szerint a tavasz első napja)

A tavasz és a kínai év kezdete. Ez az ünnep a buddhizmus által épült be a japán hagyományok közé. Ilyenkor elüldözik a démonokat és a boldog, szerencsés újévet köszöntik. A mame-maki nevű rituálé abból áll, hoy általában a családfő beöltözik démonnak, míg a többiek kiabálnak, elüldözik és babszemekkel dobálják meg. Sok helyen nyilvánosan is rendeznek ilyen szertartásokat, ahol hírességek, sumo birkózók dobálják a tömeget.

Tavaszi napéjegyenlőség (március 20./21.)

Hanami (március-április)

A tavasz és a cseresznye virágzásának ünnepe.

Az Arany-hét

Sóva nap (április 29)

A Sóva császár, Hirohito születésnapja,, a növények ünnepe.

Az Alkotmány napja (május 3.)

A Nemzeti Alkotmány ünnepe. 

Zöld nap (május 4.)

Mivel két ünnep közé esik, ezért ez is nemzeti ünnepnap és munkaszüneti nap.

Kodomo no hi (május 5.)

A gyerekek ünnepe. Régen a fiúk ünnepe volt, de most már általános gyereknap. A dekorációk viszont a fiúk ünnepére utalnak: szamuráj sisakok, harcos bábúk és ponty formájú szélzsákok szimbolizálják az erőt és bátorságot. Fesztiválok és körmenetek kerülnek megrendezésre és a gyerekek hagyományos édességeket kapnak. 

Tanabata/Hoshi matsuri (július 7.)

Csillagünnep. Az égen két, egymástól távol eső, de összetartozó csillag van, az Altair és a Vega, amik az évnek egy bizonyos napján nagyon közel kerülnek egymáshoz. Ez a két csillag a pásztorfiút és a szövőlányt jelképezi és azok egymásratalálását, ezért ez a nap a kivánságok beteljesülésének napja. Ilyenkor az emberek kis papírcédulákra írják kívánságaikat, azokat pedig bambuszfákra akasztják. Ilyenkor fesztiválok, parádék és látványosságok található me Japánszerte.

Bon (július 13.-16.)

Halottak ünnepe. Buddhista hagyomány szerint, 13.-án a családok felkeresik az elhúnyt családtagok sírját. Az emberek lampionokat tesznek ki, ételáldozatot mutatnak be és különleges ünnepi táncot lejtenek az utcára kihelyezett színpadokon. Tűzijátékkal ünnepelnek, majd az ünnep végén a lampionokat a folyóra eresztik, hoy azok visszavezessék a szellemeket a saját világukba.

Umi no hi (július harmadik hétfője)

A tenger napja.

Keiro no hi (szeptember harmadik hétfője)

Az idősek tiszteletének napja.

Őszi napéjegyenlőség (szeptember 23./24.)

Taiku no hi (október második hétfője)

Egészség és sport napja.

Bunka no hi (november 3.)

Kultúra napja.

Shichi-go-san (november 15.)

 A 3 és 7 éves lányok és a 3 és 5 éves fiúk ünnepe. Keleten a páratlan számok szerencsésnek számítanak, de más hagyományok is köthetők ezekhez az életkorokhoz: régen a yerekeknek három éves korukig le kellett borotválni a fejüket, csak később növeszthették meg a hajukat. A fuú öt évesen kaptak először hakamát (férfiaknak való ünnepi ruházat), a lányok pedig hét éves koruktól hordhattak obit (díszes öv a kimonohoz). Ezen a napon a gyerekeket hagyományos ünnepi ruhába öltöztetik, majd a szentélyekbe mennek hosszú, sikeres életért imádkozni. A szülők a vásárokban hagyományos, hosszúkás cukorkát vesznek gyerekeiknek, ezzel is szimbolizálva a hosszú életet.

A munkáért való hálaadás napja.

Tenno tanjobi (december 23.)

A jelenlegi császár születésnapja.