A japán naptár

Japánban 1878. óta az általunk is használt Gergely-naptár a hivatalos, japán hónap nevekkel és rögzített ünnepnapokkal. Ezen kívül használják még a Nengot, amiben az idő korszakokra van osztva és az aktuális korszak kezdetétől számított évek adják meg, hogy épp milyen évet írunk. Ez a kínai naptáron alapul, de attól független. Sokszor használják fontos, hivatalos ügyekben. A korszakokat általában a császárok trónralépése után egy-két évvel váltották (vártak, amig megszilárdul a hatalom, hátha a császár nem néz hosszú uralkodás elébe). Új korszakokat hirdethettek még valamilyen természeti katasztrófa vagy nagy felfedezés, fontos esemény után is. '79-ben törvénybe foglalták, hogy csak új császár trónralépése nyithat új korszakot. A halott császárokra nem is illik a nevükön hivatkozni, csak a bizonyos korszak császárának szabad hívni. A korszak neve általában utal az eseményre, ami létrehozta. Az első korszak a Taika volt, most pedig a Heisei korszakot éljük. Eddig 247 korszakot tartanak számon. Ezen kívül vannak történelmi korszakok is, amiket a császári dinasztiák uralkodási ideje határoz meg.

Az évszakokat együtt shikinek hívják, külön: tavasz-haru, nyár-natsu, ősz-aki, tél-fuyu

A hónapok

A hónapok nevei a számukból és a -gatsu (hónap) utótagból képződek, tehát a január neve "ichigatsu" vagyis "első hónap".  A hónapoknak jelentéssel bíró neveik is vannak, amik a költészetben és más, esztétikus nyelvhasználatot igénylő területen használatosak. Ezek az alábbiak: 

Január- mutsuki: gyengédség hónapja

Február- kisaragi/kinusaragi: ruhaváltás hónapja

Március-  yayoi: új élet hónapja

Április- uzuki: unohana hónap (egy virág) 

Május- satsuki: gyors hónap

Június- minatsuki: víz hónap

Július- fumizuki: könyv hónap

Augusztus- hazuki: levél hónap

Szeptember- nagatsuki: hosszú hónap

Október- kaminazuki, kannazuki: istenek nélküli hónap

November- shimotsuki: jégvirág hónap

December- shivasu: a pap futása (az évvégi áldozatait és imáit végző papról)

A hét napjai

A hét napjai a Földhöz legközelebb eső égitestekről vannak elnevezve (akárcsak nyugaton), de Japánban az égitestek a kínai filozófia öt eleméről (tűz, víz, fa, fém, föld) és a yinről és yangról lettek elnevezve. A yin a Holdat, a yang a Napot szimbolizálja, az elemek pedig a bolygókat (Mars-tű , Merkúr-víz, Jupiter-fa, Vénusz-fém, Szaturnusz-föld). Tehát a napok neve:

nichiyobi- Nap- vasárnap

getsuyobi- Hold- hétfő

kayobi- Mars- kedd

suiyob- Merkúr- szerda

mokuyobi- Jupiter- csütörtök

kinyobi- Vénusz- péntek

doyobi- Szaturnusz- szombat

A hónap napjai

A hónapokat fel szokás osztani három, nagyjából 10 napos időszakra, ezeknek a neve jun (jojun, chujun és gejun). Ezekkel azt jelölik, hogy egy eseményre hozzávetőlegesen mikor fog sor kerülni.

A hónap napjainak is külön nevük van: 1- tsuitachi (néha ichijicu), 2-futsuka, 3-mikka,4-yokka,5-itsuka,6-muika,7-nanoka,8-youka,9-kokonoka,10-touka,11-juichinichi,12-juninichi,13-jusannichi,14-juyokka,15-jugonichi,16-jurokunichi,17-jushichnichi,18-juhachinichi,19-jukunichi,20-hatsuka (néha nijunichi),21-nijuichinichi,22-nijuninichi,23-nijusannichi,24-nijuyokka,25-nijugonichi,26-nijurokunichi,27-nijushichinichi,28-nijuhachinichi,29-nijukunichi,30-sanjunichi,31-sanjuichinichi (néha misoka)