Japánban, ugyanúgy mint itthon, a keresztnév a vezetéknév után helyezkedik el. Ezenkívül a megszólítánál a névhez udvariassági formulákat kapcsolnak, íme a leggyakoribbak: 

• -kun: fiatal fiúra vonatkozik
• -chan: fiatal lányra vonatkozik (ritkán fiúkra is)
• -chama: becéző változata a -channak
• -san: felnőttekre vonatkozik
• -sama: idősekre, tapasztaltabb, rangosabb emberekre használják
• -senpai: egy társaságban a tapasztaltabb, régebb óta jelen lévő tagokra használják (pl. klúbokban, iskolákban az idősebb diákokra)
• -sensei: tanárra, mesterre használják

A bemutatkozásnál szükséges még az emberek köszöntése:

• Ohayou (gozaimasu): Jó reggelt
• Konnichiwa: Jó napot
• Konbanwa: Jó estét
• Oyasumi (nasai): Jó éjszakát
• Genki: Szia (nem formális)
• Sayonara: Viszlát
• Ja mata/ ja ne: Viszlát/ Később találkozunk (nem formális)
• Moshimoshi: Halló (telefonba)
• Okaeri (nasai): Üdvözöllek
• Hajimashite: Örvendek a szerencsének
• Douzou yoroshiku: Ajánlom magam szíves figyelmébe (udvariassági formula a bemutatkozás után)

És pár alap kifejezés, amire a beszéd során gyakran szükség van:

• hai: igen (nem mindig fejez ki egyetértést, csak azt, hogy az illető megértette, amit a másik mondott)
• iie: nem
• onegai (shimasu): kérem (szépen)
• arigatou (gozaimasu): köszönöm (szépen)
• doumou: köszönöm (nem formális)
• doitashimashite: szívesen
• gomen (nasai): bocsánat
• daijoubu: minden rendben
• ieie: szívesen (nem formális)
• tadaima: hazaértem
• itadakimasu: jó étvágyat
• daijoubu desu ka: minden rendben?(a "ka" kérdőszócska, mindig a mondat végén szerepel, kérdőjel helyett)
• ogenki desu ka: hogy vagy? (a "desu" létige, nem ragozzák, kevésbé formálisan "da")
• nani wo shite imasu ka: mit csinálsz? 
• wakarimasuka: érted?
• wakarimasen: nem értem
• wakarimasu/wakatta: értem
• tasukete: segítség!
• chotto matte: várj!

Most pedig ugorjunk a bemutatkozásra:

• Watashi wa ... desu: ... vagyok (watashi: én, wa: a mondat tárgyára- jelen esetben a névre- vonatkozó, azt kiemelő szó)
• Watashi wo namae wa ... desu: A nevem... 
• ... to moushimasu: ... a nevem
• O namae wa nan desu ka: Hogy hívják? (O: udvariassági formula)
• Hangariijin desu: Magyar vagyok (Hangarii: Magyarország, -jin: személy)
• Nihongo ga wakarimasuka: értesz japánul? (Nihon: Japán, -go: nyelv)
• Anata wa nihonjin desu ka: japán vagy? (anata: te, ritkán használják, inkább a másik fél nevét részesítik előnyben)
• Anata wa sunde imasuka: hol élsz/laksz? 
• Watashi wa Hangarii ni sunde imasu: Magyarországon élek
• Nansai desu ka?: Hány éves vagy? (a számokat az 5. leckében találod!)
• Watashi wa ... sai desu: ... éves vagyok. (sai: év; néha a szám vége egybeolvad a kort kifejező számmal: issai (ichi sai): egy év)